A syncope, azaz az ájulás okai erősen korfüggőek. Fiataloknál az ájulás általában jó prognózisú, idősebbekben gyakrabban találunk a az ájulás mögött szervi betegséget. Bár az eszméletvesztés legtöbbször átmeneti és gyorsan rendeződik az agyi vérkeringés, mégis fontos tisztázni, hogy milyen alapbetegség van a háttérben. Mivel ez életveszélyes ok is lehet, ezért nagyon fontos ezek mihamarabbi felismerése és kezelése. Szívbetegségek. A syncope lehet ártalmatlan (collapsus), de hirtelen halál előjele is, főleg szívbetegség esetén. A szív eredetű ájulások hátterében leggyakrabban ritmuszavar áll. Syncopéval járó szívbetegségek esetén a bevezető tünetek hiányoznak, gyakran fekvő testhelyzetben jön létre, rövid ideig tart. A szív eredetű ájulásra különösen jellemző az, hogy fizikai terhelés hatására jön létre. Gyógyszerszedés. Gyógyszerek is okozhatnak ájulást, különösen a vérnyomáscsökkentők és az értágítók. Vasovagális syncope. A vasovagális syncope maga a közönséges ájulás, amit félelem, erős fájdalom, érzelmi megterhelés, huzamos állás vált ki. Fiatal korban gyakoribb, rövid ideig tart, nincs maradványtünete. A nagy gyengeség és verejtékezés eltarthat akár órákon keresztül is. Hirtelen felegyenesedés. Mindeni tapasztalhatta már, hogy vízszintes helyzetből való hirtelen felálláskor vagy felüléskor a vérnyomás a normálisnál nagyobb mértékben csökken (ún. orthostatikus hipotonia), és ez is okozhat ájulást. Nyaki ér hyperaesthesia (túlérzékenység). Vannak emberek, akiknél a fej-nyak hirtelen mozdításakor, vagy túl szoros ingnyak, magas nyakú pulóver viselésekor is felléphet rövid ideig tartó eszméletvesztés, ájulás, mely ezen viselet lazításakor, a fej helyzetének megváltozásakor rendeződik. Ezt a nyaki ér ún. hyperaesthesiája okozza. Egyéb okok. Az ájulást előidézheti az ér kitágulása és a vértérfogat a csökkenése, okozhatják az agyi erek betegségei, felléphet agyvérzés után vagy alacsony vércukorszint miatt is, továbbá gyógyszer által kiváltott súlyos túlérzékenységi (allergiás) reakció miatt is bekövetkezhet ájulás. Ha az ájulást nehezített légzés kíséri, akkor tüdőembólia, ha szívtáji szorító fájdalom, akkor koszorúér-betegség, ha neurológiai tünet (kettőslátás, nyelészavar, izomgyengség, bénulás, görcsök), akkor pedig ideggyógyászati betegség állhat a háttérben.